Valóban túl van népesedve Földünk?
Igen, két fő okból. Először is azért, mert azt emberiség fajok ezreit sodorja veszélybe elindítva a hatodik nagy fajkihalási eseményt. Másodszor pedig azért, mert degradálja a következő generációk jólétéhez elengedhetetlen és pótolhatatlan szolgáltatásokat nyújtó ökoszisztémákat. Mind a két jelenséget erősen befolyásolja az emberiség példátlanul magas, és egyre növekvő lélekszáma. Fontos, hogy a túlnépesedést nem önmagában az emberi népesség nagy mérete jelenti, hanem a népesség tevékenysége, fogyasztása valamint az ehhez használt technológia összessége szabja meg a környezetre, természetre gyakorolt hatást. Az emberek fogyasztása, életszínvonala hatalmas különbségeket mutat világszerte, de globálisan elmondható, hogy túl sokan vagyunk a Földön ahhoz, hogy jelenlegi jólétünket fenntartsuk. A fenntarthatatlanság abban mutatkozik meg, hogy a többi élőlénnyel nem tudjuk igazságosan megosztani életterünket (biodiverzitás válság) illetve abban, hogy a jövő generációinak jóléte és biztonsága nem biztosított (ökoszisztéma-szolgáltatások leromlása).
A túlnépesedés szegény, bizonytalan körülmények között élő emberek milliói számára napi szinten létezik, azok számára akik nem megfelelő földterületen, szennyezett környezetben, édesvíz-, és élelemhiánnyal küszködve próbálnak boldogulni. A szárazság, árvíz, földrengés és más természeti katasztrófák emberéleteket követelnek, csakúgy mint a túlnépesedés, amely sebezhetőbbé teszi a népességet az előbbi eseményekkel szemben.
Ugyanakkor, a túlnépesedés létezik a zsúfolt megapoliszokban, és kisebb városokban is, ahol a sok városlakó sokszor még soha életében nem látott természetes tájat. Még a legkisebb zöld területek is eltűnnek a sűrűn lakott városokban, amelyek egyre zsúfoltabbá válnak a nem szűnő urbanizáció hatására. A zsúfoltság és a természettel való kapcsolat hiányának negatív hatásai jól dokumentáltak.
Jelenleg 7.7 milliárd ember él a Földön és az ENSZ további csaknem 3.5 milliárd főnyi növekedést vetít előre az évszázad végéig amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak. A túlnépesedés nyilvánvalóvá válik, amikor az 1960-as 3 milliárdos globális népességet viszonyítjuk a maihoz és feltesszük a következő kérdéseket: „Mennyire volna súlyos az éghajlatváltozás ha népességünk 3 milliárd lenne?” „Mennyivel kevesebb ember halt volna meg éhínségek és fegyveres konfliktusok során?” „Mennyivel kevesebb műanyaghulladék és szennyezés lenne környezetünkben?” és végül „ Mennyivel kevesebb élelemre lett volna szükség és hány millió hektár erdő, vizes élőhely és egyéb ökoszisztéma menekült volna meg a mezőgazdasági műveléstől?”.
Kutatások szerint egy 11 vagy 12 milliárdos globális népesség ellátásához az élelmiszertermelésnek meg kellene kétszereződnie. Ma is több tíz millió ember fekszik le éhesen minden este. A további népességnövekedés, az éghajlatváltozás bizonytalanságaival karöltve, még rosszabb élelmiszerbiztonsághoz vezethet a jövőben. Mindeközben a még nagyobb népesség élelemmel való ellátása, még nagyobb károkkal jár a biodiverzitásra nézve, vadon élő fajok élőhelyeinek további zsugorodását és degradációját idézve elő. Az emberiségnek nincsen joga az önző pusztításhoz, a Föld nem csak a mi otthonunk, hanem más fajoké is.
Nagyon fontos tudatosítani, hogy a túlnépesedés a legtöbb gazdag, alacsony termékenységi rátával jellemezhető országban is ugyanúgy létezik, mint a szegény, magasabb termékenységű országokban. Az előbbiekben a túlfogyasztás, pazarlás és szennyező ipari, és mezőgazdasági technikák a természetkárosító hatás mozgatórugói. Ezek a túlfogyasztó, fejlett, ám alacsonyabb termékenységű társadalmak a legfőbb kibocsátói az üvegházgázoknak, amelyek éghajlatmódosító hatása viszont a szegény országokat sújtja a legjobban. Ebből látszik, hogy a túlnépesedés, a népességnövekedés lassítása és megállítása mindannyiunk érdeke, ám sikert csak a túlfogyasztás megfékezése, és a termékenység csökkenése együttesen hozhatnak. Ezek kombinációja szebb jövőt biztosítana földünk minden emberi és nem emberi lakójának.
Azonban a két fő feladat közül a népesedés napjainkban el van hanyagolva. A túlnépesedés szót nemigen használják sem a politikai vezetők, sem a média, sem pedig a környezet- vagy természetvédők. Ennek ellenére egy nemrég végzett felmérés szerint számos ország lakosainak nagy része gondolja úgy, hogy a túlnépesedés egy komoly probléma. Szintén a lakosság az, amely hajlandóbb olyan jövőről gondolkozni, amely nem egy vég nélküli növekedésre alapoz. Ezek szerint a népesség a döntéshozóik előtt jár, hiszen belátja, hogy egy véges bolygón lehetetlenség végtelenül növekedni, és ennek megkísérlése veszélyes vállalkozás.
A jó hír az, hogy a globális népességnövekedést meg lehet állítani mindenféle kényszerítő intézkedés nélkül. Tisztában vagyunk a történelem során elkövetett hibákkal a népességszabályozás terén, ám tudjuk azt is, hogy megfelelő, önkéntes alapú intézkedésekkel már tucatnyi országnak sikerült stabilizálnia népességét és számtalan jár jó úton efelé. A népességnövekedés megállítása, s a természetes népességfogyás elfogadása, és ennek pozitív hozadékainak felismerése fontos lépés az ökológiai fenntarthatóság felé vezető úton. Ez a lépés segíteni fog abban, hogy minden faj – ember és nem ember – a jövőben még sokáig élhessen jólétben.
Olvasd el az általunk kínált megoldási lehetőségeket itt!