A 2019-es év kutatási témái a következők voltak
*Sikeres nemzetek elemzése népességnövekedésük/csökkenésük, illetve termékenységi arányszámaik tükrében
Lehetséges-e olyan társadalmak azonosítása, amelyek elfogadták a népességnövekedés végét, s emellett sikeresek? Ha igen, milyen közpolitika jellemzi ezeket az országokat? Mely közpolitikák tudják különösen hatékonyan kihasználni a stabil, illetve a csökkenő népesség kedvező környezeti hatásait? És melyek azok, amelyek a legjobban megvédik őket a népességcsökkenés esetleges társadalmi, vagy gazdasági nehézségeitől?
Az ember teljes termékenységi mutatóját befolyásoló legfontosabb tényezők meghatározása és elemzése.
*A biodiverzitás és népesedés kutatása
Hogyan hatnak különböző lehetséges demográfiai forgatókönyvek Európa természetvédelmére, különös tekintettel a biológiai sokféleség védelmére? Milyen hatással vannak a különböző szcenáriók Európa ökológiai lábnyomára rövid-, illetve hosszútávon? Hogyan hatnak a népesedés különböző forgatókönyvei a biodiverzitásra, és különösképpen, hogyan hat a növekedő, vagy csökkenő népesség a visszavadítás („rewilding”) lehetőségeire különböző európai országokban?
Ha minden más egyenlő, nagyobb emberi népesség kevesebb természetes élőhelyhez és a vadvilág számára elérhető erőforráshoz vezet. Ennek számszerűsítése jelentősen hozzájárulna Európa fenntartható jövőjének tervezéséhez.
A 2018-as év kutatási témái a következők voltak
*A társadalmi öregedés környezeti és gazdasági előnyeinek kutatása
Újabb kutatások szerint, a fenntarthatóság felé való sikeres átmenetnek a népesség öregedése része lehet, valamint az elöregedéssel kapcsolatban felmerülő gazdasági nehézségek kezelhetők. Ezekre az eredményekre építve olyan nemzeteket jellemzünk és hasonlítunk össze tanulmányunkban, amelyek sikeres átmenetet mutatnak egy idősebb, kisebb méretű népesség felé. Olvasd el tanulmányunkat: Trends in Ecology & Evolution (TREE): “Aging Human Populations: Good for Us, Good for the Earth”
*Új népesedés-előreszámítások készítése az Európai Unió országainak különböző vándorlási és termékenységi forgatókönyvek alapján
A bevándorláspolitika napjainkban Európa szerte vitatott kulcskérdés, mindeközben sok tagállam pronatalista családpolitikát folytat. Ennek ellenére a legtöbb ország nem készít népesség-előreszámítást a vándorlás és termékenység alakulásának különböző forgatókönyvei szerint, azok hosszútávú demográfiai hatásait így nem tárják fel és mutatják be. Ezt a hiányt szerettük volna pótolni új, alternatív népesség-előreszámításainkkal, amelyeket az évszázad végéig készítettünk el az EU összes országára számos lehetséges vándorlás és termékenység forgatókönyv szerint, melyek a valós szakpolitikai választásokat, döntési lehetőségeket tükrözik.
Projektünk 2100-ig készített népesség-előreszámításokat 9 különböző termékenységi és vándorlási forgatókönyv, valamint ezek kombinációi alapján minden EU tagállamra annak érdekében, hogy a jelenlegi szakpolitikai döntési lehetőségek hosszú távú demográfiai következményeit demonstrálja.
Olvasd el cikkünket “Policy-based Population Projections for the European Union: A Complementary Approach,” a „Comparative Population Studies” folyóiratban.
Tudj meg többet a forgatókönyvválasztásról az első számú mellékletből. Az ország szerinti eredményekhez kattints a megfelelő országra:
Vagy nézd meg az összes országot!
Az országok népesség-előreszámításainak pontos paramétereihez tekintsd meg a 2. számú mellékletet.
2018-as, 2019-es illetve a jövőben a következő témákkal is foglalkozunk:
* A népességstabilizálódás klímaváltozásban (enyhítésében és ahhoz való alkalmazkodás) betöltött szerepének kutatása
Jól ismert, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás folyamatos növekedésének két fő mozgatórugója a népességnövekedés és a gazdasági növekedés (GDP/fő). Tanulmányok azt mutatják, hogy a jövőbeni népességnövekedés csökkentése jelentősen hozzájárulna a klímaváltozás mérsékléséhez és ahhoz, hogy a veszélyeztetett népesség jobban alkalmazkodjon az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz. Tanulmányunkban a népességnövekedés lassításának, majd megállításának szerepét értékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásában illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.
*Etikai keretrendszer kidolgozása a népesedési problémák kezeléséhez
A népesedésről folytatott őszinte és tárgyilagos diskurzus hiányának egyik oka az attól való félelem, hogy a túlnépesedés kezelése etikátlan népesedéspolitikai intézkedésekhez, és viselkedéshez vezethetnek. Ennek megfelelően szükség van a népesedéspolitikák etikájának felderítésére, egy etikai keretrendszer kidolgozására. Tanulmányunk a fajok – ember és nem ember – jóléte és gyarapodása („flourishing”) alapvető értékén alapuló politikák értékelésére épül. Célunk egy olyan keretrendszer kidolgozása, amely irányt mutat a népesedéspolitikák kidolgozásához. Ez segít, hogy igazságos és fenntartható társadalmakat alakíthassunk ki. 2018-as csapatmunkánk egyik eredménye Addison Phillips MA diplomamunkája
És 2019-ben megjelent cikkünk: https://www.ecologicalcitizen.net/article.php?t=how-should-ecological-citizens-think-about-immigration
Ezt a munkánkat folytatván szívesen látjuk javaslataidat, lépj kapcsolatba velünk itt, és iratkozz fel blogunkra és hírleveleinkre itt.
A legjobb népesedéssel kapcsolatos tudományos forrásokhoz kattints ide!
